sajt_pecsi_egyetemistak_magazinja

Quattro Formaggi – avagy a 4 sajt legendája

+1
0
+1
0
+1
1
+1
0
+1
0
+1
0

Nektek is van olyan étel az életetekben, aminek nem tudtok – vagy nem is akartok – ellenállni? Na, én így vagyok a sajttal. Imádom a kerek sajtot, a lyukas sajtot, a kemény sajtot, a puha sajtot, a házi sajtot, a penészes sajtot, és még reggelig tudnám sorolni…

Talán még nyolcadikos lehettem, amikor egy tábor keretében ellátogattunk egy sajtüzembe, Németországban. Életem egyik legjobb élményének tudom be, ugyanis a sajtok szerelmeseként álomszerű volt látni, ahogy elkészítik őket, s hogy mennyi mindennel tudják kombinálni, gondolok itt a dióra, levendulára, vagy akár különböző fűszerekre. Nemrégiben újra érdeklődni kezdtem az elkészítésük iránt, ezért különböző dokumentumfilmeket néztem meg arról, hogy például hol és hogyan készül el a parmezán sajt. Úgy gondoltam, hogy ezt most veletek, olvasókkal is szívesen megosztanám. Ennek okán pedig négy különböző sajtot hoztam nektek, melyeknek bemutatom az eredetét, illetve amellett sem megyek el, hogy milyen módszerekkel készítik el őket. Tartsatok velem!

Camembert

A francia sajt eredete egészen érdekes, ugyanis egy legenda szerint a sajtot egy bizonyos Marie Harel találta fel Camembert városában, 1791-ben. 1790-ben meghúzódott nála egy szerzetes, aki a forradalom elől menekült, és megosztotta a sajtok készítésének folyamatát a hölggyel, ezzel beavatva a sajtkészítés titkába. Eleinte nem volt annyira népszerű a franciák körében, ugyanis az akkori körülmények miatt nem volt megoldható, hogy a régión kívül szállítsák az isteni sajtot, hiszen a több napos utazás miatt nem ért oda frissen a piacra, de a vasút kiépítésének köszönhetően meghódította az országot, legfőképp Párizst. A kerek fadobozok kialakítására 1890-ben került sor, ezáltal pedig megkezdődhetett a camembert világkereskedelme. Érdekesség, hogy a Camembert de Normandie sajt előállításához csakis normandiai tehéntejet lehet használni, és csakis ott helyben érlelhető a sajt.  A camembert több érési fázisban is lehet fogyasztani, ugyanis van, aki lágyan, és van olyan is, aki túléretten szereti. Én legjobban rántva szeretem, de magában is szoktam néha fogyasztani, leginkább hidegtálazás közben.

Parmezán

sajt

Ha Olaszországban jársz, akkor mindenképp kóstolj parmezánt, mert ők ennek a finomságnak a mesterei! A parmezán körülbelül 800 éve az olasz gasztronómia része. Emilia-Romagna régióban és Lombardián belül Mantova provinciában készítik, és csak azok a sajtok kapnak PDO jelöléssel védett Parmigiano-Reggiano nevet, amelyek ezen a helyen készülnek. Az előállítása során nagyon fontos szempont a tej, ugyanis a régióban őshonos Reggiana Rossa nevű, vöröses-barna szőrű tehén tejét használják fel. Az érlelési ideje legalább 18 hónap, de persze tovább is lehet húzni az időt. A nagy sajttömböket 18-20 fokos levegőn kell tartani, és heti szinten kell őket megfordítani. Egy tömb előállításához csaknem 550 liter tejet használnak fel, ezért is olyan fontos, hogy minél tovább érleljék őket, hiszen az idő múlásával jobban összeérnek az ízek, illetve a zsírokat is lebontják közben. Szerintem, egy jó bor mellé remek választás a parmezán sajt, én legalábbis azzal szeretem elfogyasztani. 

Gouda

sajt

Tudtad, hogy évente nagyjából 650 millió gouda sajt készül Hollandiában? Nem is csoda, hiszen ebben az országban készítették el először. Érdekesség, hogy a nevet arról a városról kapta, ahol legelőször eladták, Haudenben. Hollandiában, egy kis szigeten él egy család, akik már generációk óta a sajtkészítéssel foglalkoznak. 1932-ben a férj nagyszülei kezdték el a sajtkészítést, de ennek a családi vállalkozásnak a feleség a feje, ugyanis az anyósa őt vezette be a gouda készítés rejtelmeibe. Az előállítása nagyon körülményes, a friss tejet rögtön savanyítják fejés után, majd egy speciális anyagot kevernek hozzá, amitől besűrűsödik. Pihentetés után egy gép segítségével apró darabokra vágják, melynek következtében a sajt leül a tartály aljára, a fehérje pedig a felszínre kerül, amit később eltávolítanak. Hogy édesebb legyen az íze, forró vizet öntenek a leülepedett sajthoz. A forró víznek köszönhetően eltávolodik a laktóz, ami később savasodna. Ezután kiemelik a kis sajtokat, és egy kerek fadobozba helyezik, hogy felvegye a formát. Ezután jön egy macerásabb rész, 5 napon keresztül sós vízben áznak a sajtok. A goudát minimum 28 napig kell érlelni, de vannak olyanok is, akik ezt több éven keresztül teszik.

Cheddar

sajt

A cheddar sajt szintén nagy múltratekint vissza, ugyanis már a 12. században készítettek ilyen típusú sajtot. Ehhez a sajthoz is társul védjegy jelzés, s ahhoz, hogy ezt megkaphassa, Cornwall, Devon, Dorset vagy Somerset megyéből kell, hogy származzon. A cheddar 3,3%-os tejből készül, és egy kiló cheddarhoz nagyjából 10 liter tej kell. Az elkészítési folyamat nagyon érdekes, a tejet először felkavarják, hogy jobban elvegyüljön benne a zsír, illetve állati oltóanyagot adnak hozzá, hogy összeálljon a tej. Ennek köszönhetően tudnak belőle kisebb darabokat vágni. Vágás közben elválik egymástól az aludttej és a savó. A tartósítás érdekében sózzák a darabjait, amit ezután ledarálnak, majd formába tesznek egy éjszakára. Sajtruhába csavarva érlelik minimum 4-6 hónapig, valamelyiket 1 évig, a maximum érlelési idő pedig 20-24 hónap. A cheddar sajt elég jellegzetes sárga színéről, ami vörös cheddar néven híres, de találkozhatunk halvány sárga színű fajtájával is a boltokban. Ha engem kérdeztek, egy jó hamburger alapkelléke!

Így bemutatva a sajtokat, remélem sokatoknak megjött a kedve egy jó sajttál összeállításához, nekem biztosan… Főleg, mivel május 25-e a nemzetközi tejnap, ha ennek a története is érdekel akkor kattints ide