125 éve született Török Sophie

Mi a véleményed?
+1
+1
+1
+1
+1
+1
+1

Török Sophie-t mindenki Babits Mihály feleségeként ismeri, hiszen más aspektusból talán nem is hallott róla sokatok. Viszont Sophie kezdetben nem egy nagy író felesége szeretett volna lenni, hanem minden álma az volt, hogy költőnő váljon belőle. A következő cikkemben elsősorban be szeretném mutatni, milyen nagy irodalmi alak volt ő is, és micsoda remek művei maradtak ránk általa. Fontosnak tartom, hogy Sophie is egy „legendaként” jusson eszünkbe, és emlékezzünk rá úgy, hogy 125 éve egy nagyszerű költőnő született a világra.

Török Sophie születési nevén Tanner Ilona, 1895. december 10-én született Budapesten. Katolikus családban nevelkedett, édesapja Tanner Béla kassaújfalui születésű kereskedői könyvelő volt, édesanyja, pozsonyi születésű Weiszbrunner Antónia. Tanulmányait Budapesten folytatta, majd ezután a Külügyminisztérium tisztviselője lett. 

Sophie anyanyelve német volt, és 6 éves korában tanulta meg a magyar nyelvet.  Fiatal kora óta írt verseket, és valóban rendkívül tehetséges költőnek bizonyult. Költeményeit a Hét és az Új idők című lapok publikálták, amelyek ebben a korban igen nagy rangú újságoknak számítottak. Célja a Nyugat című folyóiratba való bekerülés volt, ezért fel is kereste Babits Mihályt, aki zavarban érezte magát, amiért nem volt megborotválkozva, ezért Szabó Lőrincre bízta a hölgyet, aki barátja és egyben lakótársa is volt. Meg kell jegyezni, hogy Szabó Lőrinc rajongott Babitsért, és a nagy költő nem túl hosszú ismeretség után be is fogadta lakásába. Barátok lettek, és mesterként tekintett a 36 éves Babitsra. Erről a kapcsolatról az élete végén megjelenő Tücsökzene című ciklusában Szabó Lőrinc így ír: „Mit láttam benned? Hőst, szentet, királyt./ Mit láttál bennem? Rendetlen szabályt.”  Ezután az esemény után kezdődött a nagy szerelem Szabó Lőrinc és Sophie között. A nő őszintén elmondta életét a költőnek, ami egyáltalán nem befolyásolta szerelmüket. Többször fel is mentek együtt a lakásba, és próbáltak Babits-csal programokat tervezni, viszont a nagy költőnek ekkor megtetszett a hölgy, és közölte nála fiatalabb lakótársával, akivel egy egész éjszakán át ment a megbeszélés mi tévők legyenek? Másnap váratlan hívás fogadta a fiatal nőt.

A híres Szabó Lőrinc felhívta munkahelyén, azzal a szándékkal, hogy közölje menyasszonyával, hogy a lakótársa, Babits Mihály veszi feleségül, nem pedig ő. Így elsőre valószínűleg mindenkinek furcsa, hiszen a költő szó szerint kedvesét átadta mesterének. Sophie is ugyanúgy meglepődött és úgy gondolta tréfa az egész, majd amikor Babits vette át a telefont, és közölte vele, hogy minden úgy igaz, ahogy Szabó Lőrinc mondta, és hogy ők valóban így szeretnék, bizony csak akkor hitte el, hogy komolyan gondolják. Az egyezségbe a nő bele is ment és pár hét múlva már az esküvő is meg lett tartva.  A hölgy felnézett Babitsra, viszont nem szerelemből szerette. Szívesen gondját viselte, de Sophie részéről nem volt szerelmi kapcsolat. Gyermekük nem született sajnos, de 1928-ban testvérének csecsemő gyermekét, Babits Ildikót titokban örökbe fogadták, majd a sajátjukként nevelték fel. Babits halála után a nő teljesen összeomlott lelkileg és testileg is, és emellett lányával is megromlott kapcsolata. 1955. január 28-án hunyt el Budapesten.

TÖRÖK SOPHIE, BABITS ILDIKÓ ÉS BABITS MIHÁLY ESZTERGOMI HÁZUK KERTJÉBEN (Esztergom, 1930. július 6.), fotó: Tanner Béla – Országos Széchényi Könyvtár/ Kézirattár: Fond III/2289/111

A következőkben költészetéről szeretnék néhány szót ejteni. Mint ahogy az elején is írtam, születéskori neve Tanner Ilona volt, viszont írói álnevét a Török Sophie-t Kazinczy Ferenc feleségétől kölcsönözte. Főbb műfajai közé a vers, novella és a regény tartozik. 

1948-ban megjelent kötete Sirató címmel. A kötetet a Baumgarten Ferencz Alapítvány adta ki.  A következő verseket tartalmazza: 

  1. Sirató
  2. Mint könnyű, könnyű pára…
  3. Nálad a mérték
  4. Almák
  5. Egy percnyi életet…
  6. Veszendő életedben…
  7. Özvegy!
  8. Mennyit utaztál!
  9. Nélküled, nélküled!
  10. Halhatatlan tárgyak
  11. Kezdjük előlről…
  12. Esthajnal csillag
  13. Bezárult paradicsom
  14. Sétálni vittelek…
  15. És ezerszer mondtad…
  16. Mint kagyló a gyöngyöt…
  17. Sugárzik tovább…
  18. Eltünt a föld alatt…
  19. Ura vagy minden fénynek…
  20. Mit éljek?
  21. Csak fáj…
  22. Kilenc hónap…
  23. 1942
  24. Kegyetlen varázslat
  25. Mindenkié!
  26. Hangomban élsz még
  27. Sem Angliát…
  28. Születésnapra
  29. A magányhoz
  30. Érthetetlen
  31. Sok!

Mint látható Sophie igen termékeny írónő volt, viszont a kor mégis Babits feleségeként tartotta számon. Szomorú tény ez, viszont az irodalmi életben ő is benne lehetett. Az utókor verseit tekintve, mosolyogva gondol vissza a 125 éve született költőnőre.

Források:  1 kép, 2 kép, 3 kép, kiemelt kép

Forrás 1 Nyáry Krisztián: Így szerettek ők című könyvének első kötete

Forrás 2 https://hu.wikipedia.org/wiki/Tanner_Ilona